Versenyfutás a repcéért

A biodízel "melléktermékeként" a napraforgóolaj ára is emelkedhet

Régebben Péter-Pálkor kezdődött az aratás, idén azonban eddigre már az őszi árpa zöme a magtárakban van, és a kenyérnek való búza csaknem negyedét levágták. A gazdálkodók szerint az idei búza minősége és az ára is jó, bár többen korainak tartják, hogy véleményt mondjanak a szezonról. Ilyenkor ugyanis mindig a jobb, érettebb táblákkal kezdenek, s lehet, hogy az aratásból hátralévő napokon a szél megdönti a gabonát, s esetleg egy özönvízszerű zivatar is sok kárt okozhat. Ettől függetlenül bizakodók a termelők, mert a külkereskedőktől kapott hírek szerint az itthon felesleges 1-1,2 millió tonnányi gabonát a közeli országokban el lehet adni.

Az már most biztosnak tűnik, hogy a slágernövény az idén a repce lesz. Néhány év alatt 50 százalékkal emelkedett a felvásárlási ára. A humán fogyasztásból már kiszuperált olajos növény "népszerűségét" a világszerte terjedő bioenergia iránti igény hozta. Kováts Béla, az agrártárca aratási koordinációs bizottságának titkára elmondta: az általuk nyilvántartott 223 ezer hektáros terület 60 százalékán eddig hektáronként átlagosan 2,36 tonna repcemagot gyűjtöttek. Ám azt nem tudják, hogy a termést milyen célra, s hol értékesítik - sejthetően zömmel bioetanol-gyáraknál.

A repcetermesztés népszerűsége nem új keletű - mint azt Falusi János, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. táplánszentkereszti állomásának vezetőjétől megtudtuk. A kutató cáfolta azt a közszájon forgó vélekedést is, miszerint a hazai, főleg étkezési fajták túlságosan jók lennének a biodízel alapanyagának. Mint mondja, minden a termésátlagon és a jövedelmezőségen múlik.

Erről pedig egyelőre nemigen beszélnek - holott már betakarították a takarmánynövény több mint felét. A piaci szereplők annyit sejtetnek: a néhány évvel ezelőtti tonnánkénti 40 ezer forintos ár mára 60 ezer forint fölé kúszott. Török Bálint, az egyik legnagyobb, repcetermelést szervező és integráló szervezet, a bábolnai IKR üzletágvezető-helyettese elmondta: idei, 150 ezer tonnás értékesítési programjukat biztosan teljesítik. A biodízelgyártók ugyanis mindenütt keresik magát az alapanyagot, de az észterezésre, továbbfeldolgozásra váró olajat is. Az IKR gyakorlatilag az összes jelentősebb nemzetközi és hazai repcefeldolgozónak szállít. Mint megtudtuk, a Duna mentén a közelmúltban kiépült új osztrák és német feldolgozók éves repcemagigénye egymillió tonna körüli. S ez előrevetíti: a magyar repcének jó ideig biztos piaca lesz. Mások óvatosabban fogalmaznak: több termelő szerint a repce majd akkor lesz igazán jó növény, ha az EU megszünteti a gabonanövények intervencióját.

Amint Köves Andrástól, a Bunge Zrt. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, bár a repceolajat a magyar konyhákból a napraforgó már teljesen kiszorította, a hazai növényolajipar nem szállt ki teljesen a repcebizniszből - igaz, az elmúlt években már csak a világcég osztrák gyáraiba szállították az itthon felvásárolt magot. A mára viszont igencsak népszerűvé vált repce most magával húzhatja a másik olajos növény, a napraforgó árát - állítja Köves András. Így nem kizárt, hogy a bioüzemanyag-gyártás "melléktermékeként" emelkedik az étkezési napraforgóolaj ára is.

Ám ami a repcét illeti: nemcsak a mag exportja jó üzlet, hanem a hidegsajtolás, a még észterezésre váró olaj kinyerése is. Tucatnyi kisebb, évente néhány ezer tonna magot feldolgozni képes vállalkozás és több nagyüzem indult az országban. Az IKR ügyvezető-helyettese úgy látja, néhány év múlva a nemzetközi méretekben gondolkodó nagy cégeké lesz a piac.

Hiánycikk itthon a olajpogácsa

A repcefeldolgozás fő mellékterméke a repcedara, az olajpogácsa. A kérődző állatok takarmányozásában ez a rostban és fehérjében gazdag anyag kincset ér, mostanában azonban hiánycikké vált. Kiss Ferenc, a Dél-borsodi Agrár Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tehenészetek az utóbbi időben a magyar repcepogácsa híján Németországból, Ausztriából importáltak takarmánykiegészítőt. Csósza Péter, a visontai Zöldolaj Zrt. igazgatósági tagja elmondta: a repcepogácsa tonnáját telephelyükön 120-130 eurós áron, kilónként 30-32,5 forintos áron is el tudják adni. A dolgok jelenlegi állása szerint a mátrai hőerőműbe kerül, ahol gyarapítja az áramfejlesztést szolgáló biomassza tömegét. Novák Gergely, az Ökoline Kft. fejlesztési igazgatója elmondta, hogy ők egy kisebb közösséget ellátó égetőműbe szállítják a repcepogácsa zömét. Itt magasabb árat kapnak érte, ugyanis a szlovák kormány kiemelten támogatja a lakossági bioenergia-termelést. Támogatást a hazai tehenészek is szívesen látnának: azt mondják, a kormány az állattenyésztők fehérjeellátását is támogathatná a biomassza hasznosításával összefüggésben. (nol)
2007.07.03.