Új bevándorlási törvények július 1-jétől

Július 1-jétől új szabályok léptek életbe az Európai Gazdasági Térségből (EGT), illetve harmadik országokból érkező magánszemélyek magyarországi beutazására vonatkozóan - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers.

Az új jogszabályok bevezetésével Magyarország célja az EGT előírásokkal való harmonizáció, valamint a Schengeni Egyezmény és rendszer jövő év elejére tervezett bevezetésének előkészítése. A két új törvény kapcsán új rendeletek kiadására és több jogszabály módosítására is sor került. Noha bizonyos EGT-tagállamok állampolgárai esetében továbbra is alkalmazhatók a viszonossági szerződéseken alapuló munkavállalási engedélyre vonatkozó rendelkezések, az új szabályozás célja egyértelműen az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgásának biztosítása az EGT-n belül.

A harmadik országból Magyarországra érkező személyek beutazását külön törvény szabályozza. Ez a jogszabály már tartalmaz bizonyos schengeni követelményeket, azonban a hírlevél szerint módosítása várható, amint Magyarország a Schengeni Egyezmény és rendszer teljes jogú tagjává válik, és az Európai Parlamenttől megkapja az erről szóló hivatalos határozatot. Az új törvény egyértelműen a harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásának szorosabb ellenőrzését és szabályozását célozza.

A fentiek, továbbá az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgását biztosító rendelkezések miatt az Szja. törvényt is módosították, hogy összehangolják a bevándorlási törvénnyel. Változott az adóilletőség fogalmának meghatározása, így a Tb. törvény vonatkozó rendelkezései is módosultak.

Az új magyar szabályozás alapján 2007. július 1-jétől a magánszemély magyar adóilletőségűnek minősül, amennyiben magyar állampolgár (kivéve a Magyarországon állandó lakhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező kettős állampolgárokat); Magyarországon kiállított EGT tartózkodási engedéllyel rendelkezik és egy naptári évben (az érkezés és az elutazás napját is beleértve) legalább 183 napot Magyarországon töltő EGT állampolgár; Magyarországon tartósan letelepedett harmadik országbeli (nem magyar, nem EGT) állampolgár.

Emellett (a fenti kritériumok nem teljesülése esetén), a magánszemély abban az esetben is magyar adóilletőségűnek minősül, ha állandó lakhellyel kizárólag Magyarországon rendelkezik; ha állandó lakhellyel Magyarországon nem vagy nem csak Magyarországon rendelkezik, azonban legfontosabb érdekeltségeinek (családi és gazdasági kapcsolatainak) központja Magyarországon található; ha állandó lakhellyel Magyarországon nem vagy nem csak Magyarországon rendelkezik, legfontosabb érdekeltségeinek (család és gazdasági kapcsolatainak) központja nem Magyarországon található, azonban Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik (legalább 183 napot Magyarországon tölt). (ma.hu)
2007.07.09.