Geotermikus fűtés Kisteleken

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Csongrád megyei Kistelek tavaly befejeződött geotermikusenergia-beruházása. A kisváros melegvizű forrása a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) által támogatott, mintegy félmilliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően nyolc közintézményt lát el a gázbázisúnál olcsóbb hőenergiával, és jó példaként szolgál más, hasonló rendszerek kiépítésében gondolkodó önkormányzatok számára.

A 7600 lelket számláló Kistelek vezetése 2002-ben határozta el a város alatti geotermikus energiavagyon többlépcsős hasznosítását. Először egy 2100 méter mélységű úgynevezett termelőkutat alakították ki, 2004-ben pedig termálfürdőt építtettek az onnan feltörő, 82 Celsius fokos, kedvező összetételű termálvízre alapozva. A KIOP 290 millió forintos és a Belügyminisztérium önerő alapjából nyert 116 millió forintos pályázati támogatásból 2005. októbere és 2007. júniusa között a sándorfalvi székhelyű Aquaplus Kft. kivitelezésében egy újabb, 1700 méter mélységű kutat fúrattak, amely képes a termálvizet a hasznosítás után visszasajtolni a homokkőrétegbe. Ezt a mintegy 5 kilométer hosszú távvezeték építése követte, amellyel a termálvizet elvezethették a közintézményekhez, majd korszerűsítették nyolc közintézmény fűtési rendszerét.

Kácsor Péter projektgazda elmondta: a rendszer már az első, 2007/2008-as fűtési szezonban kiválóra vizsgázott. Működtetése nem igényelt komolyabb felügyeletet, ugyanakkor azzal, hogy a kevésbé korszerű, drága és környezetszennyező gázfűtést olcsóbb, környezetbarát technológiával váltották fel, mintegy 10 százalékkal kevesebbet kellett költeniük az érintett intézmények hőigényének biztosítására. Kiderült az is, hogy geotermikus fűtésüknek jelentős tartalékai vannak, várhatóan az előzőnél lényegesen hidegebb teleken sem lesz szükség a gázkazánok beindítására. A lakosság ebből közvetlenül ugyan nem sokat érzékel, de tény, kevesebb közpénzt kell költeni az épületek fenntartására, s a város levegője is tisztább lett.

A beruházás 90 millió forintos önkormányzati önerejét banki hitelből fedezték, a kölcsönt 15 év alatt fizetik vissza, a fejlesztés a futamidő végére megtérül. Kácsor Péter úgy vélte: a város időben pályázott a geotermikus energia hasznosítására és ezt jó konstrukcióban valósíthatta meg. A jelenleginél jobb megtérülésre akkor lett volna lehetőség, ha a projektre nem külső cég bevonásával, esetében a helyi vízszolgáltatóval közösen, hanem önállóan vállalkozik. Ehhez azonban nem volt elég pénze.

A projekt a város és a kisteleki kistérség számára kézzelfogható előnyökkel járt. Hatásai azonban nem csupán a régióban lesznek érezhetőek. A sikeres beruházás iránt más települések is érdeklődnek, és minél több helyen valósul meg hasonló projekt, annál inkább hozzájárulnak Magyarország túlzott földgázfelhasználásának csökkentéséhez. Ráadásul a természetbarát energiát szolgáltató megújuló energiahordozók hasznosítása jól illeszkedik az Európai Unió követelményrendszerébe.

Kisteleken egyébként az automatizált ellenőrző-rendszer folyamatosan adatokat szolgáltat a működésről, segítve a jövőbeni fejlesztések tervezését. A település adottságait figyelembe véve elsősorban újabb közintézmények, társasházak, illetve gazdaságok esetében jöhet szóba a rendszerhez történő csatlakozás, a családi házak esetében ez aránytalanul nagy költséggel járna. (Kt)
2008.09.22.