Nincs HR-stratégia a hazai cégeknél

NA hazai cégek közül kevesen alkalmazzák a cafeteriarendszert, új munkatársat viszont a neten keresnek. A közszférában viszont még mindig alig foglalkoznak az emberierőforrás-gazdálkodással.

Bár időről-időre születnek HR-es vonatkozású felmérések, ezek jórészt a szakma egy-egy szűk területére irányulnak, mint például a bérezés-ösztönzés, a cafeteria rendszer vagy a dolgozói elégedettség. Az Országos HR Benchmark Felmérés célja ezzel szemben az volt, hogy összegyűjtse, milyen megoldásokat alkalmaztak a hazai emberierőforrás-menedzsment területén, milyen feladatokat látnak el a szakemberek a gyakorlatban, illetve mit értenek egyáltalán HR alatt a szervezetek.

A 218 résztvevő lefedi a gazdaság minden területét: a legtöbben a bank- és pénzintézeti szektorban, illetve a kis- és nagykereskedelmi szolgáltatóiparban tevékenykednek. A kitöltő cégek 61 százaléka budapesti székhelyű, míg 39 százaléka vidéki központtal rendelkező volt. A főváros-centrikusság jóval meghaladta a várakozásokat, a "fehér folt" pedig Baranya megye, ahonnan egyetlen válasz sem érkezett, de Békés, Somogy és Hajdú-Bihar megyéből is csak egy-egy cég jelentkezett.

A megkérdezett vállalatok összesen 116 ezernél is több főállású alkalmazottat foglalkoztatnak. A legtöbb válaszadó cég 101-500 főt foglalkoztató középvállalkozás, ha pedig ide számoljuk az ugyancsak középvállalkozás besorolású 50-100 fő közötti létszámmal működő vállalkozásokat is, akkor a válaszadók pontosan fele kerül ki ebből a körből. A résztvevő kisvállalkozások aránya is jelentős.

A válaszadók döntő többsége, 68 százaléka vagy teljes mértékben külföldi tulajdonú, vagy százszázalékos magyar tulajdonú társaság. Ugyanakkor hét százalékuk az állami vagy önkormányzati szervek közül kerül ki. Ez utóbbi adat azért is meglepő, mert a közszférában egyébként nem jellemző a HR-eszközök tudatos alkalmazása.

Nincs tudatos HR-tevékenység

Bár alapvetően HR-felmérésről van szó, tehát feltételezhető volt, hogy a résztvevő cégeknél van legalább egy HR-szakember, mégis a válaszolók 22 százalékánál hiányzik az ilyen képviselő, két százalékuk pedig csupán tervezi, hogy lesz HR-es. Ez még akkor is magas szám, ha a cégek egy részénél valószínűleg külső szolgáltató végzi a tevékenységet, vagy a vállalkozás mérete miatt a cég vezetője/ügyvezetője egyszemélyben a HR-szakember is. Ahol viszont van külön szakember, ott jellemzően a cég első számú vezetője, ritkábban a gazdasági vezető alá tartozik.

Emberierőforrás-gazdálkodására vonatkozó stratégiával a válaszadók fele rendelkezik. Negyedük azonban nem, és nem is tervezi azt. Ebből arra lehet következtetni, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltást követően is vannak olyan szervezetek, amelyek az emberierőforrás-gazdálkodást nem tartják stratégiai területnek, azaz a munkavállalókkal, mint erőforrással való gazdálkodást nem gondolják stratégiai kérdésnek.

Neten keresnek munkatársat

Azon a válaszadók, akiknél működik valamilyen rendszeresen alkalmazott toborzási és kiválasztási folyamat, átlagosan háromféle toborzási csatornát vesznek igénybe a munkaerő-keresésre. Ezek közül a vezető szerepet az internetes toborzás vette át a korábbi években egyeduralkodó nyomtatott sajtóbeli hirdetésektől. Gyakran alkalmazott megoldás a belső toborzás is, hiszen a szervezet biztonsága többek között a munkatársakkal szembeni bizalmon is alapszik. Kisebb arányban vesznek igénybe a cégek külső szolgáltatókat, ami jelezheti a HR-szolgáltatókkal szembeni bizalmatlanságot, de azt is, hogy a fejvadász cégek legtöbbször vezetők kiválasztásban segítenek.

Magyarországon reneszánszát éli a munkakör-értékelés, a felmérésben résztvevők kétharmada vagy már most is alkalmaz munkakör-értékelést, vagy a közeljövőben tervezi annak bevezetését. Ugyanennyi cégnél működik teljesítményértékelési rendszer is, sőt a válaszolók többségénél ez minden munkatársra kiterjed. Általános alapelveket tükröző bérpolitikai rendszer a felmérésben résztvevők 56 százalékánál működik és 11 százalékuk a közeljövőben tervezi bevezetni azt.

A cafetereiarendszer rugalmassága és széleskörű alkalmazhatósága miatt az egyik legmodernebb, legfelkapottabb HR-megoldás, mégis, a válaszolók alig egyharmada adja így a béren kívüli juttatásokat. Jóval ritkább viszont a tudatos karrier-menedzsment: igaz, a cégek 42 százalékánál van vezetőképző program, de csak negyedüknél létezik utánpótlási rendszer, és ott is leginkább a diplomások közül kerülnek ki a későbbi vezetők.

Népszerű a kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés az utóbbi tíz évben terjedt el Magyarországon. Nem tervezett létszámkiesésnél azonnali, igaz, átmeneti létszámpótlást tesz lehetővé, költségkímélő módon. A megoldás népszerűségét bizonyítja, hogy a felmérésben résztvevők 37 százaléka foglalkoztat ilyen munkaerőt: átlagosan 51 férfit foglalkoztatnak kölcsönzéssel, de előfordul 1000 fős kölcsönzés is. Nőknél még magasabb ez az arány: az átlagosan kölcsönzött létszám 76 fő, de 3000 fős kölcsönzés is előfordult már.

Az érdekegyeztetés és a munkavállalói képviselet a felmérésben résztvevő vállalkozások és intézmények alig több mint harmadára jellemző. Az összes résztvevő 49 százaléka megfelelő érdekképviseleti kapcsolatokról számolt be, 7 százaléknak azonban állandó konfliktusok jellemzik az együttműködését. Nagyon megosztottak a válaszadók abban is, milyen a munkáltató és a munkavállaló viszonya. Erről mindössze a megkérdezettek 51 százaléka nyilatkozott. Egy-egyötödük nagyon jónak, illetve jónak, de a egyirányúnak tartja a kommunikációt, 35 százalékuk szerint pedig a kapcsolat és a kommunikáció átlagos a munkáltató és a munkavállaló között. A fennmaradó 25 százalék szerint azonban ez a kapcsolat nagyon rossz, rossz, vagy éppen csak kielégítő. (fn)
2007.03.26.

Ingatlanvásárlás számítógépes látványterv segítségével

A Modern Investments Kft. azzal a céllal alakult, hogy a budapesti ingatlanpiacon egyedülállóan magas színvonalú szolgáltatást biztosítson, így a hazai és külföldi vásárlók értékálló, minőségi ingatlanokat tudjanak magukénak egyetlen ingatlantársaság által kínált teljes körű és professzionális szolgáltatás keretében.

A tavalyi év utolsó negyedévében 362 ezerrel nőtt a Az OFE A magyar piacon a magas színvonalú ingatlanok megtalálása, felújítása és megvásárlása a korábbiakban nagy nehézségbe ütközött az igényes külföldi és hazai vásárlók számára. A lakás megtalálása, a hitelre történő megvásárlása, felújítása, berendezése, a megvásárolt ingatlan karbantartása és menedzselése jelentős nehézségekbe ütközött elsősorban a külföldi egyéni befektetők számára. Ennek a megoldására jött létre 2005-ben a Modern Investments Kft, amelynek célja, hogy a magán- és intézményi befektetők számára egyszerre kínáljon a budapesti ingatlanvásárlás és fejlesztés során tapasztalható valamennyi felmerülő kérdésre megoldást.

A társaság két vezetője jelentős külföldi tapasztalattal és háttérrel rendelkezik, ismerik a hazai - kiemelten a budapesti - ingatlanpiacot meghatározó tényezőket, áttekintéssel rendelkeznek a hazai ingatlan adásvétel és bérbeadás, valamint az ingatlan felújítás területén. Mivel a társaság maga is befektetőként van jelen a piacon, ezért pontosan tudják: mi ügyfeleik számára a jó befektetés. Így a társaság munkatársai teljes körű felvilágosítást tudnak adni a hozzájuk forduló érdeklődők számára, hogy mely ingatlan jelent valódi befektetést, és hosszú távon hogyan/milyen módon válhat értékének megőrzése mellett valódi bevételi forrássá a megvásárolni kívánt lakás vagy ház.

További fontos újdonság, hogy a széleskörű professzionális szolgáltatásokat egy lépésben, egyben biztosítják igényes partnereik számára. Ez az ún. one stop service, amelyet a magyar piacon a társaság elsőként alkalmaz, az ügyfelek teljes körű igényeinek kiszolgálásának érdekében. A magas színvonalú vásárlói igények kielégítése céljából a cég által kínált professzionális szolgáltatások köre igen sokrétű, s teljes mértékben az egyes megrendelők egyéni elvárásaihoz és adottságaihoz igazodnak.

Amivel foglalkoznak: ingatlanvásárlás, bérbeadás, menedzselés, adó- és jogi tanácsadás és ügyintézés, felújítás, tervezés és berendezés valamint hitel- és jelzálog ügyintézés. Az ügyfelek igényessége meghatározza a társaság működésének valamennyi apró részletét, amelyek közös jellemzője: a magas minőség. Céltudatosan az ügyfelek igényeire koncentrálnak, ezért a minőségben és árban megfelelő, értékőrző ingatlanokat, helyszíneket keresik és választják ki az Modern Investments munkatársai partnereik számára.

Minden ingatlan vásárlás esetében egyéni terv készül az adott ingatlanról, annak érdekében, hogy a legjobb megtérülést biztosítsa az ingatlan vásárlója számára. Ahhoz, hogy lássák a megvásárolt ingatlanban milyen lehetőségek és értékek rejlenek, a Modern Investments szakemberek segítségével számítógépes látványtervet készít. Így a jövendő tulajdonos a megvásárolt ingatlanról számítógépes grafikával teljesen felújított és berendezett képet kap, egy virtuális túra keretében szinte kézzel foghatóvá válnak a lakásban rejlő lehetőségek.

A felújítási munkák során pedig minőségi alapanyagokat használnak a technológiák, az építőanyagok (pl. porcelán spanyol csempe Porcelanosa stb.) a belsőépítészet és berendezési tárgyak területén egyaránt. A Modern Investments tehát az igényes, minőségi, professzionális és nemzetközi standardot képviselő ingatlanbefektetési és közvetítő társaságként jelent meg a hazai és közép- európai piacon a befektetők, diplomaták, üzletemberek számára kínálva szolgáltatásait. (VGO)
2007.03.20.

Mi a lakáslízing?

Lakáslízing az a tevékenység, melynek során a lízingbeadó az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.

Lakáslízingeléssel alapvetően pénzintézetek foglalkoznak, így ha behelyettesítjük a feleket, a következő a helyzet: a pénzintézet megbízásunkból megvásárolja a lakást, de azt mi fogjuk használni. Ezért természetesen ún. lízingdíjat kell fizetnünk. Azzal, hogy a lakást használjuk, mi viseljük a kárveszélyt, a terheket, mint például a fenntartási költségeket. A szerződésben kikötött időtartam lejártával a szerződésben kikötött ún. maradványérték megfizetésével a lakáson tulajdonjogot szerezhetünk. Éppen ez a lízing kedvező tulajdonsága. A végén miénk lehet a lakás. Lényegében tehát a lízing egy olyan bérleti megoldás, melynek végén megszerezhetjük az ingatlan tulajdonjogát.

A lakás-lízingszerződés lehet zárt és nyílt végű. A zárt végű lakás-lízingszerződés révén a lízingbevevő a lakás tulajdonjogát a szerződésben rögzített időtartam lejártával - az utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után - automatikusan megszerzi. Addig azonban a lízingbeadó tulajdonában van a lakás.

A nyílt végű lízing esetében a lízingbevevő csak a futamidő végén dönthet arról, és erről nyilatkoznia is kell, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant. Vagyis a tulajdonszerzés nem automatikus, viszont nem csak mi, hanem egy általunk megjelölt másik személy is megszerezheti a lakás tulajdonjogát.

Miért jó a lakáslízing? A lakáslízingnek sok előnye van, ilyen például a gyors ügyintézés, egyszerűsített hitelbírálat, amelyhez nem szükséges jövedelemigazolás, alacsony, akár nulla önerő, átlátható díjak.

Hátrányai: Lízingre nem jár állami támogatás, mint lakáshitelek esetén. Valamint az a nulla százalék önerő nem is annyira nulla, hiszen az elbírálási folyamat értékbecsléssel és bírálati díjjal kezdődik. Fizetni kell szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, valamint az ügyintézéssel járó költségeket, illetéket. Ez az összeg akár százezres nagyságrendű is lehet. A banki hitelekhez képest maguk a törlesztő részletek is magasak.

A bankok már lakáshitelek esetében is szemrebbenés nélkül elárverezik a nem fizetők lakását. Késlekedni a lízingelőknek sem tanácsos. A lízingbeadó sem vár tovább három hónapnál: a türelmi idő után a lakást értékesítik vagy új lízingbe vevőt keresnek. Tehát nincs biztosíték, ha anyagi helyzetünkben bármilyen váratlan esemény történik. Kitesznek a lakásból, s az addig befizetett összes pénz elúszik. Ezen kívül nagy kockázatot rejt, ha akár a futamidő vége előtt pár hónappal a lízingbeadó cég, bank csődbe megy. A lakás ugyanis a futamidő végéig a lízingbe adó tulajdonában marad, így adott esetben a lízingelt ingatlan a csődvagyon részét képezi, így a hitelezők rendelkezhetnek felette. Mindezek felett ott a vis maior esete: például tűz, árvíz, amiket semmi sem fedez, ha nincs biztosításunk.

A hatályos rendelkezések szerint a lízingelt lakás nem örökölhető, az elmaradt lízingdíjat viszont hagyatéki teherként elvileg fizetniük kell az örökösöknek. A bankok áthidaló javaslatként többnyire felajánlják az örökösnek a lízing folytatását, illetve kérésre értékesítik az ingatlant.

Tekintettel arra, hogy a lakás-lízingszerződés - akár nyílt, akár zárt végű - nem minősül hitelszerződésnek, ezért a lakás-lízingszerződésekhez kapcsolódóan a személyi jövedelem-adózás során a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye nem érvényesíthető. Ámde megemlítendő, hogy zárt végű lakás-lízingszerződés esetén a magánszemély érvényesítheti ugyanitt a lakásszerzési kedvezményt. Nyílt végű lízingszerződésnél ugyanerre - vagyis lakásszerzési kedvezményre - csak akkor van a magánszemély lízingbevevőnek jogosultsága, ha lízingszerződése legalább 5 évre szól. (HTV)
2007.03.20.