Az ingatlan birtokbaadása, birtokbavétele

Ingatlan vásárlása esetén az aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés és a szükséges okiratok földhivatalhoz történő benyújtását követően tulajdonjogunk még aznap széljegyre kerül. Úgy tűnik ekkor már nincs más dolgunk, mint birtokba venni új tulajdonunkat. Ahhoz, hogy ez az utolsó mozzanat is sikeres legyen, időben számolni kell a birtokbaadáskor felmerülő lehetséges problémákkal.

A birtokbaadás lényege esetünkben, hogy az ingatlan a rendelkezésünk alá kerül. Ez történhet fizikailag is, mikor tulajdonosként megjelenünk az ingatlanban. Lehetséges azonban hogy nem az ingatlant, hanem a birtoklását jelképező dolgot, a kulcsát vesszük át az eladónktól. Mindkét eset birtokbaadást jelent, nincs köztük különbség.

Az ingatlan birtokbaadásának napjáról a felek döntenek. Ez történhet a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg, de lehet korábban vagy később is. A birtokbavétel időpontja azért fontos, mert ettől a naptól kezdve viseli a vevő (vagy a haszonélvező) az ingatlan terheit (pl. fizeti a közüzemi számlákat) és húzza, azaz élvezi hasznait.

Az ingatlan birtokbaadásáról-birtokbavételéről érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, melyben a felek rögzítik a közüzemi mérőórák állását és egyéb, a felek által fontosnak tartott tényeket. Érdemes az eladótól kérni, hogy legkésőbb a birtokbaadással egyidejűleg igazolja, hogy a közüzemek felé nincs tartozása (nullás igazolások), valamint igazolja a lakóingatlanból való kijelentkezését, egyidejűleg szavatolva azt is, hogy a lakásban senki más nem maradt bejelentkezve, a lakás gazdasági társaságnak nem székhelye, telephelye vagy fióktelepe.

Kellemetlen meglepetés érhet bennünket birtokbavétel után, ha nem tájékozódtunk időben az eladónak a lakással kapcsolatban felhalmozott tartozásáról. Ha a birtokbaadáskor az eladó által is aláírt jegyzőkönyvben rögzített közüzemi mérőállásokat jelentjük be a közműszolgáltatónak, a korábbi fogyasztásért nem felelünk. Figyelnünk kell azonban arra, hogy a társasház a felhalmozott közös költség követelés biztosítására jelzálogot jegyeztethet be a tulajdoni lapra, illetve - ahogy más tartozások esetében is - végrehajtási jog is bejegyzésre kerülhet az ingatlan-nyilvántartásba. Ha az adásvételi szerződés előtt körültekintően kikértük a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, és ott a társasház jelzálogjog bejegyzése szerepel – akár csak széljegyen is – nem kizárt, hogy a tulajdoni lapon szereplő összeg a bejegyzés óta folyamatosan növekszik. Az ingatlan értékéhez mérten egy havi, vagy akár hat havi közös költség összege is aránytalanul kicsinek tűnhet, ügyvédi munkánk során azonban találkoztunk már több százezres, félmilliós tartozással is. Nagyon fontos ilyenkor, hogy még az adásvételi szerződés megkötése előtt az aktuális tartozás összegéről pontos kimutatást kérjünk a társasház közös képviselőjétől. (HírTV)
2007.03.30.