FŐOLDAL
  Mobil
  Internet
  Informatika
  Távközlés
  PR
  Marketing
  Reklám
  Vezetés
  Menedzser
  Projektmenedzsment
  Kontrollig
  ERP
  Munka
  Gazdaság
  Pályázat
  Piackutatás
  Megújuló energia
  Lakás
  Közlekedés
  Autó Motor Kerékpár
  GPS
  Információs társadalom
     - Információs
       társadalom
     - Virtuális Vállalat
     - eKereskedelem
     - Távmunka
     - Önkormányzatok
     - eÜgyintézés
     - eBevallás
     - eKultúra
     - Menedzser oktatás
     - Távoktatás
     - Oktatás
  Képgyűjtemény
  Autók
  Motorok
  Repülők
  Hajók
  Lovak
  EU
  Európai Unió
  Egyéb
  Hálókatalógus menű 
  Rendezvény
  Archívum
  Oldaltérkép


Elbirtoklás

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás

az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának fontosabb adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Ahhoz, hogy ez a nyilvántartás naprakész és pontos legyen, minden adatban, tényben, jogban bekövetkezett változást be kell jelenteni a földhivatalokhoz, s át kell azokat vezetni az ingatlan tulajdoni lapján.

Más szempontból is fontos a bejegyzés. Gondoljunk csak a tulajdonjogra, más jogokra, ahol maga a bejegyzés keletkezteti a jogot. Vagyis nem elég az érvényes, minden részletében tökéletes ingatlan adásvételi szerződés, illetve az ingatlan birtokunkba adása, ahhoz, hogy a jog minket ismerjen el frissen vásárolt ingatlanunk tulajdonosának, szükséges az ingatlan-nyilvántartásba - tulajdoni lapra - történő bejegyzés is. De hasonló az eset jelzálogjognál, szolgalomnál, vagy éppen szerződésen alapuló haszonélvezeti jognál.

Ahhoz, hogy a földhivatal bármilyen jogot, tényt vagy adatot bejegyezzen, szükséges valamilyen okirat, illetve jogerős bírósági vagy más, hatósági határozat. A földhivatal pedig alapvetően kérelemre jár el. Tehát nem fogja felkutatni az újdonsült tulajdonosokat, szomorúbb helyzetben pedig például az elhunyt haszonélvezeti jogosult utódját, örökösét, hogy bejegyzés illetve törlés végett jelenjenek meg, s hozzák magukkal a szükséges okiratokat. Az eljárás megindításáról magunknak kell gondoskodni.

A kérelemhez kapcsolódik a rangsor elve is. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és így a bejegyzések rangsorát a benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. A kérelmeket beérkezésük sorrendjében fogják elintézni.

A kérelemre induló olyan eljárásokban, ahol a bejegyzés alapjául szolgáló okirat közjegyző által készített közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, ott a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselő lehet ügyvéd, közjegyző vagy bizonyos esetekben jogtanácsos is.

Ezen kívül van határidő is a kérelem benyújtására: ez pedig a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 nap. Vagyis megkötjük az ingatlan adásvételi szerződést, és innentől 30 napunk van a bejegyzési kérelem benyújtására a földhivatalhoz. Ha a határidőt elmulasztjuk, úgynevezett mulasztási bírságot kell fizetnünk.

Maga az ingatlan-nyilvántartási eljárás sem ingyenes: alapesetben ingatlanonként 6.000 forintot kell fizetni. Ha jelzálogjogot akarunk bejegyeztetni, 12.000 forintba fog kerülni, de például a vagyoni értékű jog törlése - értsd itt a haszonélvezeti jogot, használat jogát - csupán 2.000 forint. A díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, jogosulttá válik, tehát például az új tulajdonosnak. Ezzel ellentétben nem kell fizetnie semmit többek között az egyházaknak, társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak.
(HírTV)
2007.05.24.

Hirdessen Ön is itt eTarget linkek létrehozása  
Hírlevél  

eMenedzser
Tel.: 06/62/314-692, 06/62/449-783
Mobil: 06/30/380-7333
E-mail: emenedzser@emenedzser.hu
Copyright © eMenedzser.