Olaszországban már népszerűbb az internet a tévézésnél

Az olaszok jobban kedvelik az internetet, mint a televíziót. Ötvennégy százalékuk szívesebben tölti idejét a világháló, mint a televíziós készülék képernyője előtt - derül ki a La Repubblica című lap megrendelésére készült felmérésből.

A megkérdezettek többsége 20 és 23 óra között szörföl az interneten, vagyis a televíziók fő műsoridejében. "Az internet a televíziós csatornák legveszélyesebb vetélytársa lett" - mutatott rá ezzel kapcsolatban a La Repubblica.

Nemcsak a tinédzserek részesítik előnyben az internetet. A felmérés adataiból kiderült ugyanis, hogy valamennyi életkor csoport tagjai egyre több időt töltenek a számítógép előtt, következésképpen egyre kevesebb idejük jut a tévézésre.

"Reálisan kell értékelnünk a helyzetet. Nem hiszem, hogy az internet teljes mértékben pótolni fogja a televíziót. Ennek ellenére figyelemre méltó ez a trend, főleg egy olyan országban, mint Olaszország, ahol a reklámra fordított beruházások ötven százaléka a televízióra összpontosul" - mondta Layla Pavone, a digitális reklámszakma legerősebb cégeit képviselő Interactive Advertising Bureau elnöknője.

Pavone szerint a vállalatok egyre inkább kénytelenek lesznek az interneten keresztül reklámozni. "A televízió korszaka nem ért még véget. A problémát az jelenti, hogy a televíziós adók kevés újdonságot tudnak kínálni a nézőknek" - mondta az elnökasszony. (nol)
2008.01.08.

Elszabadulnak a neten lehalászott adataink

Egyre többen, egyre gyakrabban használjuk az internetet, ami azonban arra is lehetőséget ad, hogy a rólunk megszerzett információkkal egyre sűrűbben visszaéljenek. Elárasztják a számítógépünket a kéretlen reklámlevelek, rosszabb esetben azonban akár a képünkkel is találkozhatunk egy apróhirdetésben.

Magyarországon is egyre többen lógnak az interneten, a szörfözők azonban többnyire a saját kárukon tanulják meg, hogy a gyanútlanul megadott adataik menthetetlenül elszabadulhatnak a világhálón. A szolgáltatások az esetek döntő többségében teljesen ingyenesek: sokszor nem kell mást tennünk, mint megadni egy nevet, választani egy jelszót, és máris egy kis közösség tagjainak érezhetjük magunkat. Adatainkkal azonban könnyen visszaélhetnek. Bár a kár rendszerint kimerül a bosszúságban, ha netán utána akarunk járni, ki és miért használja jogosulatlanul adatainkat, akkor viszont pokolra kell mennünk. Ahhoz hogy egy-egy internetes oldalon regisztrálja magát valaki, a legritkább esetben van szükség az adatok valódiságának igazolására. Ezt általában csak akkor kérik tőlünk, ha hivatalos ügyeket - adóbevallást, banki műveleteket - kívánunk intézni a neten. Ehhez viszont előbb élőben is meg kell jelennünk valahol, hitelt érdemlően igazolni magunkat, az így kapott elektronikus kódokat pedig minden körülmények között titokban tartani. Az esetek döntő többségében azonban ilyet sehol a világon nem kérnek a szolgáltatók. Simon Éva, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) jogásza szerint túlzás is lenne. Az internetezőt ugyanis megilleti a "hálózati anonimitás joga", vagyis ha lehetősége van rá, a regisztráció során nem feltétlenül kell magáról valós adatokat szolgáltatnia.

Egyik olvasónk azzal szembesült, hogy egy népszerű hazai szolgáltató rendszere akkor is belépettként tartotta nyilván, amikor bizonyosan nem volt számítógép közelében. Nemes Dániel, a filter:max biztonságtechnikai cég igazgatója szerint az efféle esetek döntő többsége a felhasználó hibájára, esetleg óvatlanságára vezethető vissza. Lehet, hogy az illető belépett a rendszerbe, később meg véletlenül kilépés nélkül hagyta ott a gépet, esetleg a környezete számára bekapcsolt számítógép automatikusan belép a szolgáltatásba, de az is megtörténhet, hogy egy ismerős rosszhiszeműen vissza akar élni az egykor elárult jelszóval. Bármiféle gyanú esetén az első és legfontosabb a jelszóváltoztatás - tanácsolja Nemes Dániel.

A szakértő azt szinte kizártnak tartja, hogy a szolgáltató a látogatottság növelése érdekében a felhasználók tudta nélkül "generálna" belépéseket. (Még akkor is, ha eme oldalak bevétele szinte kizárólag a látogatottság arányában járó reklámbevételekből származik.) A szóban forgó oldal illetékese is határozottan utasította vissza a vádat: mint mondta, portáljuk látogatottságát a Medián Webaudit-rendszere méri, amely szigorúan figyeli az erre irányuló kísérleteket. Velük szemben még egyszer sem merült fel ez a kifogás. Ha egy felhasználó ilyesmire gyanakszik, bemegy hozzájuk és azonosítja magát, az adatok pedig megegyeznek az oldalon regisztrálttal, kiadják neki a fiókját a vitatott időpontban használó gép IP-címét (azonosítóját), s ha kell, a hatósági eljárás megindításában is segédkeznek. (Az IP-cím alapján az azt éppen akkor használó számítógépet az egyszerű felhasználó nem tudja kinyomozni; ezt csak a hatóság jogosult, illetve képes megtenni.) Akkor viszont nem tudnak adatot kiadni, ha az oldal tartalma alapján nem egy magánszemélyt, hanem szervezetet, csoportot vagy valami humoros dolgot (háziállatot, tárgyat) képvisel.

Egy másik olvasónk azzal szembesült, hogy más nevében, de az ő fényképével jelent meg egy hirdetés. A nem túl ismert - de szerencsére szintén magyar - szolgáltató csak a személyi igazolvány fotójának alapos vizsgálata után vette le az igen kellemetlen oldalt.

Aki más személyes adatát az érintett tudta nélkül felteszi az internetre, visszaél a személyes adatokkal, tehát bűncselekményt követ el - szögezi le Simon Éva. Panasz esetén a rendőrséghez lehet fordulni, s a nyomozásban az érintett szolgáltatóknak segítséget kell nyújtaniuk - tette hozzá. (Szerinte az IP-cím nem adható ki a panaszosnak.) Az MTE-hez igen sok bejelentés érkezik, például ha egy szolgáltató nem szedi le fórumáról a rágalmazó, becsületsértő megjegyzéseket. Egyes oldalak gazdái ilyenkor arra hivatkoznak, hogy külföldön működnek, ám a törvények szerint, ha a tartalom magyar nyelvű, akkor a magyar jogszabályok alapján a hazai hatóságok - együttműködve a külföldiekkel - el tudnak járni.

A harmadik eset valószínűleg szintén nem egyedi. Azt már megszokhattuk, hogy bármit is teszünk, elektronikus levelesládánkba csak úgy ömlenek a kéretlen reklámlevelek (spamek). A legjobb, ha sűrűn nyomkodjuk a törlés gombot, ami azonban idő- és pénzveszteség. Olvasónk - aki tudja, hogy a túlnyomó többséget alkotó angol nyelvű spamekkel úgysem tehet semmit - a magyar nyelvű, olykor neves cégektől, szervezetektől származó kéretlen e-maileket akarta volna leállítani. A levelek - amelyeket előzetes hozzájárulás nélkül nem lett volna szabad küldözgetni - automatikus lemondási lehetőséget nem biztosítottak (vagy azok nem működtek), a lemondást kérő levelekre nem reagáltak; némi hatósági levelezgetés után a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) kötött ki. Ott azt kérték tőle, hogy mielőtt kivizsgálnák az ügyet, azonosítsa magát. Mivel az illető - az internetes anonimitásra hivatkozva - erre nem hajlott, az NHH elutasította a vizsgálatot. A kifogásolt spamek azóta is érkeznek.

Ennek kapcsán Simon Éva úgy véli: ha a panaszos nem "ügyfélként", hanem "bejelentőként"próbál eljárni, akár névtelenségét is megőrizheti a hatóságok előtt, igaz, akkor nem fognak vele kapcsolatot tartani. Márton György, az NHH szóvivője szerint panaszbejelentés esetén közigazgatási eljárás indul, s ezért kötelező a személyi azonosítás. Tavaly 250 bejelentést vizsgáltak: a teljes ügyintézést ekkor vették át a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől. Az NHH és a hatóságok az esetek többségében - a létező trükkök ellenére is - általában sikeresen derítik fel, hova vezetnek a szálak. Igaz, elsősorban a magyar tartalmú spam esetében. Legtöbbször azonban nem született elmarasztaló ítélet, mivel kiderült, hogy a panaszos korábban - esetleg gyanútlanul - megadta a szolgáltatónak vagy a vele kapcsolatban álló adatkezelőnek az e-mail címét. A fennmaradó esetek közül 13-ban róttak ki bírságot is a spamküldőre: főként a visszaesőkre. A megbírságoltak listája nem nyilvános, de a július elseje után megbüntetettek nevét közzéteszik, ha visszaesők vagy a bírság mértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Az NHH oldaláról (www.nhh.hu) letölthető a spambejelentő adatlap, amelyet például elektronikus levélben küldhetünk el a spam-bejelentes@nhh.hu címre. Ilyenkor mindenképpen küldjük el a spam fejlécét is.

A gazdasági tárca által készített és a kormány által már elfogadott törvénymódosítási elképzelés szorítana a gyeplőn: a parlament elé kerülő javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt az előzetes beleegyezést kérő e-mail az előterjesztés értelmében szintén spamnek számítana.

A javaslat szerint ha a közvetítő cégek (tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem "gazdája") eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt. (nol)
2007.05.08.

Fellövik az internetet az űrbe

2009-ben internetkommunikációs program indul az űrben, amelynek segítségével könnyebbé válik a hadi csapatok közötti kapcsolattartás a csatamezőkön - jelentette be az amerikai kormány.

A védelmi minisztérium Iris projektje keretében egy speciális routert helyeznek el az űrben, amely lehetővé teszi a hang-, videó- és adatkommunikációt az amerikai csapatok között. Valójában az Iris "kiterjeszti" az internetet az űrbe, amelynek segítségével az adatok közvetlenül szállíthatók lesznek a műholdak között, így nem kell földi állomásokon keresztül eljuttatni azokat - közölte a BBC News.

"Az Iris a műholdas kommunikáció jövője, az, ami az Arpanet volt az internet 1960-as évekbeli indulásakor" - mondta Don Brown, a programban részt vevő egyik cég képviselője. Az Arpanetet (Advanced Research Projects Agency Network), az internet elődjét az amerikai védelmi minisztérium fejlesztette ki.

Az Iris (Internet Router Protocol in Space) azután indult, hogy elnyerte a védelmi minisztérium támogatását. A projekt a Capability Technology Demonstration (JCTD) programhoz tartozik, amelynek célja, hogy innovatív megoldásokat nyújtson a haderőknek.

Az Iris projekt keretében három év alatt hoznak létre műholdplatformot és egy "űrben elhelyezhető" routert. A speciális készüléket a Cisco hálózati hardvergyártó cég fejleszti, míg az IS-14 műhold létrehozásával az Intelsatot bízták meg.

A 2009-es induláskor a hadsereg csapatai az interneten keresztül kommunikálhatnak majd Európa, Afrika és Amerika legeldugottabb helyeiről. (MF)
2007.04.16.

Januárban tovább folytatódott a szélessávú piac bővülése

Az elmúlt évi 50 százalékos növekedés után 2007 januárjában is folytatódott a szélessávú internet-hozzáférések számának gyors növekedése - jelentette a Nemzeti Hírközlési Hatóság.

Az xDSL vonalak száma a december végihez képest 3,12 százalékkal 632 ezerre, a négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató ügyfeleinek a száma pedig 4,92 százalékkal 307 ezerre nőtt, derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) gyorsjelentéséből.

Az öt egykori monopolszolgáltató (Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom és Monortel), valamint a vezető alternatív szolgáltatók (PanTel, Tele2, GTS Datanet, eTel) és a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok (UPC, T-Kábel, Fibernet, EMKTV) önkéntes adatközlésére épülő jelentés szerint a szélessávú hozzáférések száma január végén 939 ezer volt a december végi 906 ezer és a 2006 január végi 615 ezer után. (MI)
2007.03.22.