A világgazdaságban és a társadalom egészében napjainkban végbemenő mélyreható változások fontos jellemzője az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló átfogó társadalmi struktúra kialakítása, az élet egyre több területének globalizálódása, az egyén szerepének elôtérbe kerülése.
A változások egyik fő mozgatója az "információs forradalomnak" is nevezett jelenség, a csúcstechnológia két fontos területén (számítástechnika, távközlés) nemcsak a mennyiségi és minőségi teljesítmény-paraméterek növekvő ütemű fejlődése, hanem a két terület egymáshoz való rohamos közeledése és az alkalmazásokban való együttes megjelenése, integrációja figyelhető meg.
Az információs technológiák integrációjának lényeges következménye, hogy a gyorsan bővülő nemzetközi számítógépes hálózatokon földrajzi és politikai-társadalmi korlátozás nélkül egyre több ember számára válik lehetségessé az otthoni, munkahelyi, vagy mobil számítógépen keresztül az óriási és naponta bővülő információtömeghez való hozzáférés, valamint a sokoldalú kommunikáció.
E jelenségek az élet minden területét átalakítják, gyökeresen megváltoztatják az egyén társadalomban elfoglalt helyét, az így kialakuló új társadalmi struktúrát nevezik Globális Információs Társadalomnak.
A gazdasági életben:
a globálissá váló "információs piacon" közvetlen kapcsolatok jönnek létre a gazdasági élet szereplői között (virtuális vállalatok, távmunka-teleworking, elektronikus kereskedelem),
az államigazgatásban:
lehetôség nyílik a kormányzati munka hatékonyságának növelésére, a nemzeti vagyont reprezentáló adatok eredményesebb felhasználására, az állampolgárok teljes körő tájékoztatására, a demokrácia kiteljesedésére,
a kultúra és ismeretszerzés területén:
a különböző információforrások (könyvtárak, múzeumok, képtárak, zenetárak, adatbázisok) anyagainak számítógép-hálózaton való elérhetősége a tanulás, můvelődés eddig ismeretlen távlatait nyitja meg,
az emberek mindennapi életében:
saját kommunikációs termináljuk (számítógép, TV, telefon) segítségével napi tevékenységük mind nagyobb részét képesek otthon elvégezni.
1995-ben M. Bangemann-nak, az Európai Bizottság iparpolitikáért, információs technológiáért és távközlésért felelős tagjának kezdeményezésére tíz KKE-i ország ipari és távközlési miniszterei, magas rangú kormányzati tisztségviselői, valamint távközlési, informatikai szakemberei részvételével "Információs Társadalom Fórum" címmel nemzetközi találkozót tartottak Brüsszelben.
Az informális fórumon megfogalmazódott egyöntetű vélemény szerint az Információs Társadalom (IT) egésze globális, európai kihívás, az IT megvalósításában való együttműködés az Európai Unió és a KKE-i országok között mindenképpen növelné Európa világpiaci versenyképességét, hozzájárulna a munkanélküliség csökkentéséhez, elôsegítené a társult országok integrációs felkészülését.
A résztvevôk szükségesnek ítélték a Fórum ismételt összehívását 1996-ban, amelynek elôkészítésére szakmai munkaértekezletek megrendezése mellett döntöttek. Ezek megszervezését négy ország vállalta: Lengyelország-szabványosítás, Szlovákia-jogi szabályozás, Szlovénia-kutatás-fejlesztés (K+F), Magyarország-az IT infrastruktúrájának finanszírozása.
Az Információs Társadalom Magyarország számára is a fejlett világhoz való kapcsolódást jelenti, ha idôben és kellô mélységben, tudatosan készülünk és veszünk részt a még alakulóban levő, de rendkívül gyorsan fejlődő folyamatokban.
A több magyar kormányzati és társadalmi szervezet által elkészített, Magyarország Információs Társadalomban való részvételének biztosítását célzó Nemzeti Informatikai Stratégia alapelvei ennek megfelelôen az alábbiakban foglalhatók össze:
- az Információs Társadalom piackonform módon, a magánvállalkozások erőteljes bevonásával alakuljon ki,
- az állam/kormányzat vállaljon kezdeményezô szerepet, normatív segítségnyújtással támogassa a folyamatot,
- a lakosság mind szélesebb rétegei IT-vel kapcsolatos ismereteinek folyamatos bővítését és növekvő érdeklődését tartsa szem elôtt.
Hírközlés
