A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Közös tulajdon fennállhat ingón, ingatlanon egyaránt. Fontos, hogy a közös tulajdon nem a dolog, hanem a tulajdonjog megosztottságát jelenti. Vagyis egyáltalán nem feltétel, hogy a dolog fizikailag megosztható legyen a tulajdonostársak között.
Lényegi kérdés közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadok rendezése. Bizonyos esetekben az eszmei hányadokat maguk a felek határozzák meg (az átruházással keletkezett közös tulajdon esetében), míg más esetben (pl. ráépítés) maga a törvény határozza meg e hányadokat. Ha ez kétséges, akkor a törvény értelmében a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. Az eszmei hányad meghatározása tört-számmal és nem százalékban történik. Ennek jelentősége az ingatlant érintő közös tulajdon esetén van, mert az ingatlan-nyilvántartásban közös tulajdont az egészhez viszonyított hányad feltüntetésével kell nyilvántartani. (A tulajdoni lapon ez minden esetben feltüntetésre kerül, pl. közös ingatlan esetén X.Y. tulajdoni hányada 1/4, K.L. tulajdoni hányada 3/4 stb.)
A tulajdoni hányad határozza meg a jogok és kötelezettségek mértékét.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére. A birtoklás, használat, a hasznosítás (pl. bérbeadás), valamint a kisebb költséggel járó kiadások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak. Minden tagnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Lehetőség van azonban arra is, hogy e kérdéseket ettől eltérően, szerződésben szabályozzák.
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal és a dolog fenntartásával kapcsolatos kiadások, ilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs elvégezheti; a kiadások ráeső részét mindegyik tag viselni köteles. Ilyen kiadás előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Vitás esetekben bírósághoz lehet fordulni, s kérelemre a bíróság fog határozni.
Bizonyos esetekben a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges pl. aránytalan költségekkel járó kiadások esetén, vagy az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog használatba adásához vagy más módon történő megterheléséhez.
Saját tulajdoni hányadával azonban bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet.
A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat- harmadik személlyel szemben -elővásárlási illetve előbérleti jog illeti meg. Ha tehát a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve, ha az valamely körülmény miatt rendkívüli nehézséggel jár. Ilyen kivételnek számít a tulajdonostársak viszonylag nagy száma.
A közös tulajdon megszüntethető. Ezt bármelyik tulajdonostárs kérheti.
A megszüntetésnek három módja van:
1. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
2. Indokolt esetben a közös tulajdon tárgyait - megfelelő ellenérték fejében - a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. 3. Végül, ha a fenti módokon nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait étékesíteni kell, és a vételárat kell a tagok között megfelelően szétosztani.
Információs társadalom