Mi a lakáslízing?

Lakáslízing az a tevékenység, melynek során a lízingbeadó az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.

Lakáslízingeléssel alapvetően pénzintézetek foglalkoznak, így ha behelyettesítjük a feleket, a következő a helyzet: a pénzintézet megbízásunkból megvásárolja a lakást, de azt mi fogjuk használni. Ezért természetesen ún. lízingdíjat kell fizetnünk. Azzal, hogy a lakást használjuk, mi viseljük a kárveszélyt, a terheket, mint például a fenntartási költségeket. A szerződésben kikötött időtartam lejártával a szerződésben kikötött ún. maradványérték megfizetésével a lakáson tulajdonjogot szerezhetünk. Éppen ez a lízing kedvező tulajdonsága. A végén miénk lehet a lakás. Lényegében tehát a lízing egy olyan bérleti megoldás, melynek végén megszerezhetjük az ingatlan tulajdonjogát.

A lakás-lízingszerződés lehet zárt és nyílt végű. A zárt végű lakás-lízingszerződés révén a lízingbevevő a lakás tulajdonjogát a szerződésben rögzített időtartam lejártával - az utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után - automatikusan megszerzi. Addig azonban a lízingbeadó tulajdonában van a lakás.

A nyílt végű lízing esetében a lízingbevevő csak a futamidő végén dönthet arról, és erről nyilatkoznia is kell, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant. Vagyis a tulajdonszerzés nem automatikus, viszont nem csak mi, hanem egy általunk megjelölt másik személy is megszerezheti a lakás tulajdonjogát.

Miért jó a lakáslízing? A lakáslízingnek sok előnye van, ilyen például a gyors ügyintézés, egyszerűsített hitelbírálat, amelyhez nem szükséges jövedelemigazolás, alacsony, akár nulla önerő, átlátható díjak.

Hátrányai: Lízingre nem jár állami támogatás, mint lakáshitelek esetén. Valamint az a nulla százalék önerő nem is annyira nulla, hiszen az elbírálási folyamat értékbecsléssel és bírálati díjjal kezdődik. Fizetni kell szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, valamint az ügyintézéssel járó költségeket, illetéket. Ez az összeg akár százezres nagyságrendű is lehet. A banki hitelekhez képest maguk a törlesztő részletek is magasak.

A bankok már lakáshitelek esetében is szemrebbenés nélkül elárverezik a nem fizetők lakását. Késlekedni a lízingelőknek sem tanácsos. A lízingbeadó sem vár tovább három hónapnál: a türelmi idő után a lakást értékesítik vagy új lízingbe vevőt keresnek. Tehát nincs biztosíték, ha anyagi helyzetünkben bármilyen váratlan esemény történik. Kitesznek a lakásból, s az addig befizetett összes pénz elúszik. Ezen kívül nagy kockázatot rejt, ha akár a futamidő vége előtt pár hónappal a lízingbeadó cég, bank csődbe megy. A lakás ugyanis a futamidő végéig a lízingbe adó tulajdonában marad, így adott esetben a lízingelt ingatlan a csődvagyon részét képezi, így a hitelezők rendelkezhetnek felette. Mindezek felett ott a vis maior esete: például tűz, árvíz, amiket semmi sem fedez, ha nincs biztosításunk.

A hatályos rendelkezések szerint a lízingelt lakás nem örökölhető, az elmaradt lízingdíjat viszont hagyatéki teherként elvileg fizetniük kell az örökösöknek. A bankok áthidaló javaslatként többnyire felajánlják az örökösnek a lízing folytatását, illetve kérésre értékesítik az ingatlant.

Tekintettel arra, hogy a lakás-lízingszerződés - akár nyílt, akár zárt végű - nem minősül hitelszerződésnek, ezért a lakás-lízingszerződésekhez kapcsolódóan a személyi jövedelem-adózás során a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye nem érvényesíthető. Ámde megemlítendő, hogy zárt végű lakás-lízingszerződés esetén a magánszemély érvényesítheti ugyanitt a lakásszerzési kedvezményt. Nyílt végű lízingszerződésnél ugyanerre - vagyis lakásszerzési kedvezményre - csak akkor van a magánszemély lízingbevevőnek jogosultsága, ha lízingszerződése legalább 5 évre szól. (HTV)
2007.03.20.