Hírközlés
  Vállalat
  Gazdaság
  Környezetvédelem
  Ingatlan
  Közlekedés
  Információs társad.
  Képgyűjtemény
  EU
  Egyéb
  
Menedzser

Településmarketing konferencia és közpénz-menedzsment képzés a BGF-en
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a Helyi Obszervatórium szervezésében, 2009. április 9-én "Lokális Lendület elnevezésű településmarketing konferencia" kerül megrendezésre.  
(emen)
2009.04.07.

Új termékigazgató a Fujitsu Siemens Computers Kft.-nél

Taal János a Fujitsu Siemens Computers Kft. nagyvállalati üzletágának termékigazgatója.  
(emen)
2007.06.06.

Új szolgáltatási üzletág vezető a Fujitsu Siemens Computers Kft.-nél

Kovács Zoltán a Fujitsu Siemens Computers Kft. új szolgáltatási üzletágvezetője.  
(emen)
2007.05.08.

Karrier: Új vezető a Gebrüder Weiss Kft. élén

Thomas Schauer veszi át a Gebrüder Weiss dunaharaszti központjának vezetői posztját 2007. március 1-től. Az osztrák szállítmányozási és logisztikai szakember a konszernszintű feladatokat vállaló Alfred Gastgebet váltja a nemzetközi cég magyar leányvállalatának élén.  
(emem)
2007.03.02.

Nyolc év után távozik a Synergon-vezető

Polgár Pál, a Synergon Informatika Nyrt. kereskedelmi igazgatói kinevezése, és egyben munkaviszonya 2007. február 28-i hatállyal, közös megegyezés alapján megszűnik - közölte a társaság. A szakember nyolc évet töltött a cégnél.
2007.02.27.

Menedzser-kór tizedel
A beteg vezető ritkán kér orvosi segítséget


Az átlagos magyar topmenedzser multinacionális cégnél dolgozik, éves fizetése meghaladja a tízmillió forintot és céges autójával szeli keresztbe-kasul a várost. Rádiótelefonja és hordozható számítógépe van. És beteg. Olykor nagyon beteg. Ám állapota súlyos voltáról többnyire csak akkor vesz tudomást, ha már bekövetkezik a baj. Mostanában egy speciális kór tizedeli a vezetők sorait.

Becslések szerint minden második vezető úgynevezett menedzser-betegségben szenved.

Már az ötvenes évek derekán két amerikai kardiológus felfigyelt egy olyan viselkedésmintára, amely tipikusan a szívkoszorú-betegségben szenvedőket jellemezte, és elnevezték A-típusú viselkedésnek. Végtelen versenyhez hasonlítható leginkább azon emberek élete, akik ezt a viselkedést mutatják. Céljuk az állandó győzelem. Örök versenyfutásban vannak az idővel, képtelenek lazítani, türelmetlenné és dühössé válnak, ha valami nem a terveiknek megfelelően alakul. Bár látszólag nagy az önbizalmuk, állandó kételyek gyötrik őket (ezeket többnyire maguknak sem vallják be). Egyre többet és többet akarnak teljesíteni egyre kevesebb idő alatt.

Pszichoszomatikával foglalkozó lélekgyógyászok és orvosok, az érzelmi és a testi reakciók közötti kapcsolat szakavatott igenlői már számtalan vizsgálattal igazolták feltevésüket, miszerint a test betegségei gyakran a lélek sérüléseivel magyarázhatók. Mindenesetre 1981-ben az Amerikai Szívgyógyászok Társasága úgy döntött, hogy az A-típusú viselkedésmintát be kell sorolni a szívkoszorúér-betegségek kockázati tényezői közé. Biológiai magyarázattal élve az A-típusú személyek szimpatikus idegrendszere túlzottan reagál a stresszhatásra, vagyis a mások számára aprócskának tűnő impulzus is vérnyomás-emelkedéssel, fokozott szívműködéssel járó reakciót válthat ki.

Selye János (a stresszelmélet világhírű kimunkálója) kutatásai rámutattak arra, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben az izgalmi reakció típusát nem befolyásolja a kiváltó impulzus típusa, tehát mindegy hogy a sorban állás, a közelgő féléves beszámoló avagy egy határidős munka okozza a stresszt, végeredményben a személy ugyanazt a tünetegyüttest éli át.

Állandó feszültség alatt élnek a vezető beosztásban dolgozók, a folyamatos készenlét pedig előbb-utóbb felégeti tartalék energiáikat. Esetükben a stressz fokozatairól beszélhetünk, mintsem felbukkanásáról és eltűnéséről. Ekkor alakulnak ki a pszichoszomatikus kórformák, amelyeknél a lelki problémák testi tünetekben jutnak kifejezésre, amelyek az idő múltával egyre veszélyesebbé válnak.

Jóllehet, a menedzser-betegség klasszikus megnyilvánulásai a szívvel kapcsolatos megbetegedések (leggyakrabban az infarktus), ide tartozhatnak az emésztési, mozgásszervi és központi idegrendszeri problémák is. Rejtett tünetei mellett vannak kevésbé titkolhatók is. Ezek közé tartozik a nőknél és férfiaknál egyaránt jelentkező hajhullás és a szexuális teljesítőképesség csökkenése. Érdekes tény, hogy a haj hullása főként női vezetőknél figyelhető meg. Fokozott testi és lelki igénybevételnél a szervezet egészének vérellátása jelentősem megváltozik. Szakértők szerint részben ezzel, részben pedig a hormonális egyensúly felborulásával magyarázható mind a hajhullás, mind az impotencia.

Szakemberek úgy vélik, a siker hajszolása terén sem árt a mértékletesség. Egy eredményes vezető könnyen beleeshet abba a hibába, hogy sorozatos sikerein felbuzdulva egyre nehezebb feladatok elé állítja magát, mígnem saját egészségével fizet az újabb
2007.02.19.

A topmenedzserek a sikert nem (csak) pénzben mérik

Különleges kérdőívet fejlesztett ki egy német pszichológus, hogy a sikeres topmenedzserek tulajdonságait fölmérje. A bochumi pszichológus a menedzserek segítségével egy olyan személyiségtesztet alakított ki, amely 180 kérdéssel 16 személyiségjegyet ír körül.

Ezek közé tartoznak: a kockázatvállalás, a teljesítményközpontúság, a stratégiai orientáltság, a versenyszellem és a függetlenség, vagyis az a gondolkodás, amely megengedi, hogy a vállalkozás érdekében "másként" gondolkodjanak. A legfontosabb azonban az, hogy kialakuljon egy profil, amely optimális az adott feladathoz.

A teszt eredményeinek segítségével a potenciális topmenedzser is jobban fel tudja mérni saját magát. Annelen Collatz a bochumi egyetem pszichológia tanszékének munkatársa ötven topmenedzsert tesztelt, és száz további vezetővel ellenőriztette kérdéseit. Az első teszt során elsősorban azt vizsgálták a kutatók, hogy a kialakított kérdések valóban adnak-e visszacsatolást a tesztelendő tulajdonságokra. Így például az a kijelentés, hogy "kétszer nem tűröm el ugyanazt a hibát" arra utal, hogy az illető vezető kifejezetten teljesítményorientált.

A kockázatvállalási készséget annak alapján lehetett megítélni, hogy mit válaszolt az illető arra a kérdésre: "csak olyan döntéseket hozok, amelyek következményei előre láthatóak."

A második fázisban a pszichológus és csapata azt vizsgálta, hogy melyek a siker szubjektív és objektív tényezői. Itt nagyon érdekes eredményre jutottak, ugyanis más csoportokkal szemben a topmenedzsereknél a sikert nem lehetett kizárólag a pénzzel mérni. Más tényezők, mint például a hosszú távú vállalkozási siker, a munkahelyek hosszú távú biztosítása, vagy egy vállalkozás innovációs készsége sokkal fontosabbnak bizonyultak. Így aztán a megkérdezett topmenedzserek háromnegyede úgy értékelte, hogy a siker szempontjából a vállalat részvényárfolyamának alakulása sem mérvadó. (gondola.hu)
2007.02.14

Hírlevél