Szeptember végéig kell kiadni a tavalyi szabadságot!

Csak kivételesen fontos gazdasági érdekre, valamint a működés körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre hivatkozva lehet az alapszabadság negyedét a következő évre áttolni.

Legkésőbb szeptember végéig lehet kiadni a múlt évről maradt szabadságot. Április 1-jén lépett hatályba a munkaügyi törvények módosítása, amelynek alapján év végéig ki kell adni az összes szabadságot, és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre, valamint a működés körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre hivatkozva lehet az alapszabadság negyedét a következő évre áttolni, legkésőbb március 31-ig, kollektív szerződés alapján pedig június 30-ig.

A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat más munkaszervezési módokkal is megoldható. A szabályok betartását a munkaügyi felügyelők ellenőrzik. (MR-1)
2007.09.03.

Mikor mehetünk szabadságra?

Megtörtént a záró szavazás a munkaügyi jogszabályok módosításáról.

A jövőben az éves szabadságnak legfeljebb egynegyedét teheti át a munkáltató a következő év március 31-ig, kollektív szerződés esetén június 30-ig, és csak kivételes esetekben. Idén a tavalyról megmaradt napokat még szeptember 30-ig lehet felhasználni. Évi három napot a dolgozók előzetes bejelentés nélkül is kivehetnek. A szabadság pénzbeni megváltására nincs lehetőség, kivéve ha a munkaviszony megszűnik. (MR)
2007.03.27.

A szabadság negyede vihető át a következő évre

A szabadság átviteléről, a munkaerő kölcsönzésről és a fekete foglalkoztatásról is tartalmaz új szabályokat az a törvényjavaslat, amelyet Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter terjesztett az Országgyűlés elé. A képviselők hétfőn elfogadták az indítványt a javaslat sürgős eljárásban való tárgyalására.

A jelenlegi szabályok szerint (a munkaadó gazdasági érdekére hivatkozva), akár a teljes fizetett szabadság átvihető a következő évre, amit a munkaadó a következő év közepéig - kollektív szerződés esetén pedig az év végéig - adhat ki. Miután ez a lehetőség sérti a munkavállalók pihenéshez fűződő alapvető jogát, az Alkotmánybíróság úgy rendelkezett, hogy az Országgyűlés ez év március végéig változtasson azon.

Az új javaslat szerint csak a szabadság negyede, de az is csak március végéig - kollektív szerződésbe foglalva pedig június utolsó napjáig - vihető át a következő évre. Az átvitelre csak kivételes gazdasági érdek esetén kerülhet sor. Ez azonban független kell, hogy legyen a munkaadó normál tevékenységétől. Például munkaszervezési okokkal nem indokolható az átvitel, de meg lehet tenni, ha egy balesetet követő kárelhárítás indokolja. Az új szabályokat már az idei szabadságokra is alkalmazni kell.

Több szabály is foglalkozik a munkaerő kölcsönzéssel. Így például a szociális juttatásokat a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe vevőtől - akinél dolgozik - kaphatja meg (a bért értelemszerűen a kölcsönbe adó fizeti). Alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet kölcsön-munkaerőt foglalkoztatni, mivel a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaság üzletszerűen - és általában nagyobb cégeket kiszolgálva - végzi a tevékenységét, míg az alkalmi munkavállaló kis cégeknek, illetve magánszemélyeknek, és mint a nevében is szerepel, alkalomszerűen dolgozik. A tiltás azonban csak a jövő év elejétől lépne hatályba.

A munkaügyi ellenőrzések során - főleg az építőiparban - a felügyelők gyakran találtak olyan feketén alkalmazott munkásokat, akiknek a munkaadójukat később sem lehetett fellelni. A mostani javaslat az, hogy a fővállalkozó feleljen helyettük is, hiszen neki tudnia kell, hogy ki dolgozik a munkaterületen. A munkavédelmi törvény eddig is a fővállalkozót tette felelőssé a munkavédelmi szabályok betartásáért, illetve a polgári törvénykönyv szerint is a fővállalkozó felel az alvállalkozó tevékenységéért. A fekete munkavégzésen túli bírság kiszabása előtt azonban meg kell kísérelni fellelni az igazi munkaadót, és csak ennek hiányában bírságolható a fővállalkozó.

Az illeték törvényt is módosítja a mostani javaslat. A felszámolás alatt álló cég munkavállalóinak - amikor a felszámolónak bejelentik a munkabér követelésüket - nem kell megfizetniük az 50 ezer forintos illetéket.

Bekerül egy olyan új szabály a munka törvénykönyvébe, amely minden munkavállalót - a fizetések átutalása kapcsán - a közszféra alkalmazottaival hoz azonos helyzetbe. Így a munkaadónak át kell vállalnia a bankszámlára utalt munkabér havi egyszeri felvételének költségét. (PB)
2007.02.27.